2007. november 7-én reggel hat órakor kezdődött a legutóbbi vasutassztrájk hazánkban. A Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) és a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) a mellékvonalak bezárása ellen tiltakozott, ezért reggel nyolc óráig, vagyis két órán keresztül nem közlekedtek sem személy-, sem teherszállító vonatok. A gazdasági és közlekedési tárca által tervezett 38 mellékvonal bezárása ellen tiltakozó vasutas-szervezetek sztrájkja gyakorlatilag az egész nap közlekedési rendjét felbolydította; a vasúti közlekedés a tervezettnél jóval később állt helyre. Az egyeztetések úgy tűnik, örökké tartanak A felek egyelőre nem egyeznek meg. Ennek több oka is van, melyek egyike, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szerint még eleve döntés sincs a 38 mellékvonallal kapcsolatban. Ezért nyilvánították értelmetlennek a legutóbbi sztrájkot is, mert állításuk szerint pont a munkabeszüntetés napjáig lehetett beadni a térségi közlekedés működtetéséről szóló szándéknyilatkozatokat. A szaktárca ugyanis azt tervezi, hogy a mellékvonalakat térségi kezelésbe adják, ám a jövő évi menetrendet még nem dolgozták ki. A Liga Szakszervezetek november 15-én, csütörtökön egyeztettek a kormányzati tárgyalócsoporttal, melyet a minisztérium államtitkára, Garamhegyi Ábel vezetett. A megbeszélés témája a november 21-ére, több ágazatban tervezett sztrájk volt; az érdekképviselet három témában kezdeményezett megbeszélést. A szakszervezetek azt szeretnék, hogy a jövő év elejétől érvényes kedvezőtlenebb nyugdíj-számítási rendszer ne valósuljon meg - ez gyakorlatilag egy hónapnyi nyugdíjat von el a nyugdíjasoktól -, részletesen dolgozzák ki a korkedvezményes nyugdíjazás igénybe vételének lehetőségeit, ne csak arról essen szó, hogy kiket fosztanak meg ettől a lehetőségtől. A harmadik sarkalatos pont az egészségbiztosítási reform tervezett formája ellen való szakszervezeti tiltakozás. A megbeszélést követően Garamhegyi Ábel elmondta: korábbi ígéretüket megerősítették, vagyis a közszolgáltatások megrendelése a mellékvonalakon, valamint a térségi vasutak kialakítása szakmai párbeszéd eredményeként jön majd létre, tehát nem hagyják ki belőle a szakszervezetekkel való egyeztetést. "Ebbe a párbeszédbe a munkavállalói érdekképviseletek is be lesznek vonva." A felek közti tárgyalások november 19-én, hétfőn folytatódnak. A közszolgáltatási szerződésről a miniszter vélhetően a jövő hét elején hozza meg a döntést. Amit a MÁV szeretne, az sztrájk helyett egy csökkentett szolgáltatás, mely stabil menetrendhez igazodik - vagyis, hogy ritkábban, de járjanak a vonatok. Emellett a munkabeszüntetés előtt induló vonatok menetrend szerint közlekedjenek, ne álljanak le. Közlekedhetnének például a hétvégi menetrend szerint a budapesti és a vidéki elővárosi járatok, így mindenki beérne munkába és iskolába. A teherszállítási szolgáltatásoknak viszont 80 százalékát kívánják üzemeltetni. Az érdekvédők - ezzel ellentétben - azt tartanák elfogadhatónak, ha a sztrájk megkezdése előtt elindult vonatok a végállomásig közlekednének, de ezután már csak 12.00 órakor - a sztrájk befejezése után - indulnának ismét vonatok.Simon Dezső, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke pozitívnak értékelte az eddigi eredményeket: úgy véli, az érdemi tárgyalások beindultak, a minisztériumtól megkapják a mellékvonalak bezárásában érintett munkavállalói létszámra vonatkozó számításokat, illetve azokat a javaslatokat, melyek az érintett munkavállalók foglalkoztatására vonatkoznak, sőt, a hatástanulmányokat is. Ezzel szemben Bárány Balázs, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének alelnöke úgy látta, hogy a megbeszélésen nem közeledtek a felek álláspontjai nem közeledtek. Ha pedig nem lesz megegyezés, november 21-én sztrájk lesz - most hat óra hosszan, reggel 6 órától délig. Mi lesz, ha sztrájk lesz? Ha a legutóbbi tapasztalatokból indulunk ki, káosz, és emberien abszurd pillanatok. A mindössze kétórás munkabeszüntetés miatt több mint hatszáz személy- és rengeteg tehervonat indult a menetrendtől eltérően. Igaz, volt olyan, ami el sem indult, vagy elindult, csak késve - de azokat is megállították a következő állomáson a sztrájk ideje alatt. Ez utóbbi történt például a Kelenföldi pályaudvarról és Újszászról indult vonatokkal - a következő állomáson a sztrájkoló munkavállalók azokat is megállították. Sok utast felháborított, hogy a sztrájk ellenére több vonat mégis elindult, ám ők erről - a szerintük hiányos tájékoztatás miatt - nem szereztek tudomást. Ez már csak azért is meglepő, mert a szakszervezetek megígérték, hogy az elégséges szolgáltatásokat biztosítani fogják - ebbe pedig beletartozik mind a fűtés, a folyamatos energiaellátás, a szerelvények levegőellátása, illetve az utastájékoztatás. Késésekre, járatkimaradásokra, útvonal-rövidülésekre biztosan lehet számítani, még azt sem tudhatjuk, meddig. A legutóbbi, kétórás sztrájknál délután négy órára becsülték a közlekedés helyreállását, ez azonban nem sikerült mindenütt. Volt példa arra is, hogy szakszervezeten kívüli munkavállalók is bekapcsolódtak a munkabeszüntetésbe, így az összes vasúti csomópont megbénult az országban - de arra is, hogy egyes honállomásokon 98-99 százalékos volt a munkabeszüntetés: egy-két, szakszervezeten kívüli dolgozó időben beért a munkahelyére, majd leültek, és semmit sem tudtak tenni. Az autósok sem lesznek boldogok: bár a Fővinform információi szerint Budapesten például nem volt jelentősen nagyobb a forgalom, mint máskor, lényegesen többen utaztak autóval a fővárosba. Nemcsak a vasutasok... A helyzetet csak súlyosbítja, hogy buszsofőrök, egészségügyi és energiaipari dolgozók, a Vasi Volán és a Békés Volán szakszervezetei, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének győri alapszervezete, a Jobbik Magyarországért Mozgalom Munkaügyi Kabinetje és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is csatlakozott a kezdeményezéshez. Nem vesz részt a sztrájkban viszont a Pedagógusok Szakszervezete, mert véleményük szerint már nem tudnák megvalósítani a munkabeszüntetés olyan körülményeit, melyektől egy sztrájk nem jogsértő. Igaz, egyelőre a többi, már csatlakozott csoport sem tud tájékoztatást adni arról, hogy munkabeszüntetésük milyen szinten fogja a lakosságot érinteni. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke a STOP-nak elmondta: kongresszusuk azért döntött a csatlakozás mellett, mert elfogadhatatlannak tartják a kormány nyugdíj-és egészségpolitikáját. "A szervezet tagjainak azt ajánlotta, hogy vegyenek részt a szolidaritási akciókban, sztrájkban, demonstrációban. Az eddig befutott információk szerint nemcsak ott van érdeklődés a sztrájk iránt, ahol tagunk van - de hogy pontosan hány embert érint, arról csak a szerdai események után egy héttel tudunk tájékoztatást adni."