A pünkösd zsidó eredetű: ezen a napon adtak hálát a sikeres aratásért. Később a keresztények is átvették ezt az ünnepet. A II. századtól kezdve a Szentlélek eljövetelét, a keresztény egyház megalapítását ünnepelték e napon.

A magyarság az ősi isőktől fogva megemlékezik a tavaszünnepről. Ehhez az ünnephez kapcsolódik a pünkösdi király és pünkösdi királynő választása. Az istentisztelet után tartották a legények ügyességi és lovaglási vetélkedőjét, melynek győztese egy évig a falu legényének számított, az összes lakodalomba hivatalos volt, és a kocsmában ingyen ihatott.

A pünkösdi királynő egy 3-4 éves kislány, rangját csak a játék idejére viseli. Kíséretében vannak 10-12 éves lányok, közrefogva viszik házról házra. A királynő virágszirmokkal teli kosarat visz a karján. Betérvén a házba, megkérdezik: Szabad-e pünkösdözni? Ha igen a válasz, akkor eléneklik pünkösdi jókívánságaikat.