Következő 5 cikk

Előző 5 cikk

Juhász Gyula: Emlék	Juhász Gyula	2010.02.10. 14:52
Emlék A szálló évekkel Sok minden megy el, De a szív, a koldus, Tovább énekel. Mi remény volt régen, Emlék ma csupán, De legalább sírhatsz Tűnt szépek után! Ami emlék, szebb is, Mint az, ami él, Romok is ragyognak Hűs hold fényinél!

Kányádi Sándor: Fától fáig	Kányádi Sándor	2010.02.08. 16:39
FÁTÓL FÁIG Fától fáig a sűrűsödő alkonyatban fától fáig lopja magát a gyermek Én istenem csak vissza ne csak ne gyalog kellene csak le ne menjen a nap a tisztásról legalább a csengettyűt hallanám Meg-megtorpan futásra készen kis szíve mint a mókus szökne bújna borzongó nyárfalevelek közé de hol vannak már a nyárfák hűtlenül ott maradtak a tenyérnyi tallérnyi fillérnyi tisztáson Visszafelé majd sörényébe markolok Vágtába jövök csak addig a vastag bükkig ha még az innen számított ötödik fáig Őznek rókának farkasnak lenni bokornak ágnak avarnak lenni madárfészeknek lenni madártojásnak lenni nyárfalevélnek lenni kakukkhangnak lenni csak lovait kereső kisfiúnak ne lenni Még két fáig három fáig Hallom Nem hallom Hallom Ha eljutok addig a gyertyánig katona leszek hajóskapitány leszek fölfedezem Amerikát Amerika is elveszhet de én megtalálom Sörényébe markolok Még egy Még három Próféta leszek betegeket gyógyítok Jézus leszek föltámasztom édesanyámat Tovább tovább most már hallom "Áprilisnak bolondja fölmászott a toronyba megkérdezte hány óra Fél tizenkettő Fölmászott a toronyba" Most nem hallom biztos állnak jóllaktak már bóbiskolnak Hogy a kutyák ennék ki a bendőjüket hogy a farkas Sírni kéne énekelni éjnek lenni nem is lenni csak ne kéne beljebb menni Jól eljöttem Hol a tisztás Még csak öt fát megyek s akkor "Ördögborda ördögborda mézes lett a mackó orra" Szól a csengő most is hallom Jól eljöttem Hol a tisztás Innen még visszatalálok Morzsát hintek gallyat török nevemet a fába vésem Szól a csengő most is hallom folyton hallom hallom régen Hallottam az anyaméhben Megvár a nap meg a nyárfák Róka-alkony farkas-éj haladj tovább fától fáig biztasd magad kislegény Rég nem hallod mégis hallod Hold világol a tisztáson Már a hold is lemenőbe Morzsáid felcsipegették gallyaid a fák kinőtték Neved heges hieroglif Száraz ágon csüng a csengő lovad farkas tépte széjjel Dzsungel már az erdő Anyatej Hangyatej Tovább tovább fától fáig "Mézes lett a mackó orra rá is szálltak a legyek" Elszisszent az út alólad Nyárfák félelme ülepült homlokod pólusaira De csak tovább fától fáig Nincs az a film az a magnó vissza ez már nem játszható Kínálkozó ágak hurkot himbáló filozófusok "C'est la vérité monsieur" "Die letzte Lösung mein Herr" "Fél tizenkettő bolond mind a kettő" Tovább tovább fától fáig magad lopva botladozva Anyatej Hangyatej Ecet

Babits Mihály: A nap nem emlékszik a csillagokra	Babits Mihály	2010.01.31. 12:25
A nap nem emlékszik a csillagokra Zengve s lámpákkal, mint a szinpadok láza s tragikus szárnyakon suhan tünte felé a rövid nyári éj. Óh éjszaka, aki naponta meghalsz, taníts meghalni! Mennyit ültem e hegy fölött, a hajnalok karzatán s tünődtem, milyen a halál? de egy csillagot sem értem még rajt, mikor a semmi mögé elbútt! sem a percet mikor elhallgat a tücskök zenéje. Minden úgy tűnt el, lopvást, mint az álom s a nap nem emlékszik a csillagokra. Igy tűntök el hát ti is, életem csillagai, és mint az égi morzsák oldódtok szét? akik ma oly makacs tüzekkel ültök egemen, kegyetlen kivilágítva, mint a fájdalom a test valamely zúgát, mely talán nélküle boldog volna és aludna. Óh életemnek csillagai ti, kemény morzsák vagytok, és nem tudom, el tudtok-é majd olvadni a Nappal meleg szájában? vagy ha majd utam véget is ér már, Isten e keserves moccanása, tán megtapadva porként vak szemcséitek még sajogva fájnak a fénylő semmiség csigahusának?

Ismerős Arcok: A dolog	Ismerős Arcok dalszöveg	2010.01.31. 12:16
A dolog Kinek mi dolga? - Szerintem a gyermeké az, hogy szülessen, a Napé, hogy megsimogassa, s a Holdé, hogy álomba ringassa. A tanító dolga, hogy tanítson, a lelkemen valamit javítson. A diák dolga, hogy kutasson, ha felnő, jó irányt mutasson. A zenész dolga, hogy zenéljen, a szívem mélyéig elérjen. Az író dolga, hogy meséljen, de igazat írni ne féljen- de igazat írni soha ne féljen! A Szerelmem dolga, hogy megértsen, hogy higgyen bennem és segítsen. >Hogy nélküled élni ne akarjak, s ne hagyd, hogy a vesztembe rohanjak!< A Barátom dolga, hogy ott legyen, ha szükség van, bármit megtegyen, ha eltévedtem, keressen, ha gyűlölöm, akkor szeressen. Az Anyám dolga, hogy ne sírjon, ha nagyon félt, akkor behívjon. Az Apám dolga, ha ajtót nyit, ne úgy köszöntsön, mint akárkit. A Testvérem dolga, hogy figyeljen, Ha hibáztam, neki ne kelljen. Ha nem hiszem, akkor ő higgye, A tüzünket helyettem őrizze. A Lányom dolga, hogy daloljon, hogy örökké kislány maradjon. A Fiam dolga, hogy nevessen, hogy mindig apjaként szeressen. S ha mindez így lesz -csak remélem -, az én dolgom, hogy megérjem.

Arany János: Falusi mulatság	Arany János	2010.01.18. 20:33
Falusi mulatság   Vígan fiúk! húzd rá cigány! Könnyítsünk a nehéz igán, Könnyítsünk egy kicsit. Ez a nap a jó Istené, Ki a munkát elengedé. Igyunk bort! tölts Icik! Garázda nép mi nem vagyunk, Megkövetem csak mulatunk. Hap! hap! ma így megy a robot, Ma mink pergetjük a botot, - Nem más, fejünk felett; Aki megbánt, visszabántjuk, Nem megcsaljuk, nem berántjuk, Ütünk rá egy felet. Garázda nép mi nem vagyunk, Megkövetem csak mulatunk. Forgasd öcsém azt a leányt, Irígyli más, de sose bánd, Ha százan vannak is, Szabad a lányt táncra vinni, Megszeretni és elvenni - Szegény parasztnak is. Garázda nép mi nem vagyunk, Megkövetem csak mulatunk. Húzd el cigány a nótámat, Ráfütyülöm áriámat, Azt a régit, tudod. A füttyöt csak széllel szokták, És mikor a szelet fogták, Parasztnak is jutott. Garázda nép mi nem vagyunk, Megkövetem csak mulatunk. Kinek is van abban kára, Hogy lábunk nem áll langára? Hap! hap! aprózzuk rá. Kinek esnék tőle baja, Hogy a magyar nótát hallja? Hej! huj! daloljuk rá. Garázda nép mi nem vagyunk, Megkövetem csak mulatunk. Kinek baj, ha mi nem bánjuk, Hogy félszemű a cigányunk S kopott a hangszere? Urak körül nem kérkedik, Nekünk dövőz, minket pedig Felvidámít vele: Garázda nép mi nem vagyunk, Megkövetem csak mulatunk. Vígan fiúk! igyunk egy tust: A jó kedv tán nem úri jus, Se nem dézmás vagyon. A nóta sincs árendában, Válogassunk a javában, Mikor kedvünk vagyon. Garázda nép mi nem vagyunk, Megkövetem csak mulatunk.   Talpam alá húzd te cigány, Könnyítsünk a nehéz igán, Könnyítsünk egy kicsit. A levegő az istené, Paraszt nóta is fér belé: Ihaj rá! tölts Icik! Garázda nép mi nem vagyunk, Megkövetem csak mulatunk.

Következő 5 cikk

Előző 5 cikk