| Cikkek : Tolvajok hordhatják szét történelmünk egyik gyönyörű emlékhelyét |
Tolvajok hordhatják szét történelmünk egyik gyönyörű emlékhelyét
szoljon.hu 2011.11.13. 13:33
Jásztelek község és „A természet békéjének követei” egyesület összefogott, hogy megmentse — a helyi növényvilág más értékei mellett — II. Rákóczi fejedelem pusztamizsei ikerfáit.
Jásztelek egyik községrésze Pusztamizse. Egykoron jobb sorsa is volt, hiszen önálló településként jegyezték a krónikás könyvek. Ezen a területen feküdt 1186-tól a jánoshidai premontrei apátság majorsága, 1400-tól egy darabig Miháltelke néven íródott a történelme, a 16. század közepétől a Jászság teljes jogú tagja, és históriája van a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatosan is. Dr. Bagi Gábor muzeológus és történész által is írva vagyon, hogy 1710 márciusa és áprilisa között a Jászság volt a kuruc „állam” központja. Manapság Pusztamizse az élő és Holt-Zagyva által határolt 70 hektáros rész — Jásztelek településrésze —, amely 1994 óta természetvédelmi terület.
— Noha Jásztelek pusztamizsei településrésze védett terület, manapság nagyon nagy bajba került — kereste fel szerkesztőségünket Hetrovicz György Béla, „A természet békéjének követei” egyesület elnöke. — Őshonos növényvilága ritkul, mert egyesek „magánosítottak” belőle úgy, hogy beszántották azt, vagy ráépítettek egy részére. A több százéves kocsányostölgy-erdeje annak méltósága miatt ugyan állja még a baltások hadát, de a könnyebben aprítható fákat a sötét elemek tűzrevalónak lopják ki a sűrűből. Ebben a rengetegben találhatók egyébként II. Rákóczi Ferenc „ikerfái” is, ezért volna jó, ha megmenthetnénk ezt a területet az illegális fejszeforgatóktól — hangsúlyozta az egyesület elnöke.
Hetrovicz György Béla arról is szólt, mire is büszke ez az erdő. Kutatásai, illetve helytörténeti dokumentumok is igazolják, hogy Magyarország vezérlő fejedelme és kurucai 1710 tavaszán a Jászságban állomásoztak, sőt, Rákóczi egy hétig a pusztamizsei kocsányos tölgyesben táborozott. Egyik kedvenc pihenőhelye pedig két egymás közelében álló, akkor még ifjonc tölgyfa között volt. Ezek, a ma már közel 400-450 éves „ikertölgyek” 4-5 társukkal együtt jelenleg is állnak még, s tulajdonképpen ezen szilaj monstrumok gondozásával igyekeznek megmenteni az erdő többi részét a fatolvaj betyároktól.
Az egyesület ennek apropóján, a „Keressük a történelmi Magyarország legrégibb fáját” elnevezéssel meghirdetett akciójával kezdeményezte más erdőségek megmentését is. Mondván, hátha az amatőr kutatók felfedező körútjai elriasztják az illetékteleneket a sűrűkből, vagy pedig a helyi hivatalok fokozottabban figyelnek saját értékeikre. Természetesen olyan idős faritkaságokról várnak képes információkat, amelyeknek akad igazolt legendáriumuk, hiteles históriájuk.
— Manapság nagyon sok önkormányzat anyagi nehézségekkel küzd, s a helyi értékeinek megőrzésére is alig tud áldozni. Ezért nagyon nagy örömmel vettük, hogy egy civil szervezet felkarolta a pusztamizsei tölgyesre való odafigyelést — szólaltattuk meg Tóth Nórát, Jásztelek polgármesterét. — Számomra különösen szívet melengető az egyesület kezdeményezése, hiszen gyermekkoromban nyaranként többször is épp a pusztamizsei természetvédelmi tábor lakója voltam. Ezáltal tisztában vagyok az erdő értékeivel, ezért annak gondozását a közeljövőtől együttműködve végzi a község és a szervezet.
| |