A jásztelkieknek már Fügedhalmán is volt önálló egyházuk, több kegytárgyat is találtak ebből az időből. Az első jásztelki templom azonban valószínűleg a község megalakulásával egyidőben, a XV. században épült. Ehhez a fügedhalmi elpusztult egyház maradványait is felhasználták.

A mai templom kezdeményei az 1600-as években épültek. Ezek Kelet-Nyugat tájolásúak voltak, ami a középkorra volt jellemző tájolási forma. Feltehetőleg egy kis kápolna állt a mai templom helyén, azt bővítették tovább az idők folyamán.

A község a reformáció idején is katolikus maradt. A török kiűzése után nem volt jásztelki (mihálytelki) pap, így először berényi barátok töltötték be ezt a szerepkört. Ezután Jásztelek (Mihálytelek)  Jákóhalma leányegyháza lett, közösen osztoztak az egyházi feladatokban.

Végül Bognár András jáhóhalmi és mihálytelki plébános hozatja rendbe a templomot, a munkálatokat utódja, Váradi István folytatja. A templomot 1733 körül kibővítik, 1745-ben önálló parókia lesz.

1759-ben építik fel a mai tornyot. 1765-ben nagyszabású vállalkozásba kezdenek a hívők: a torony kivételével az egész templomot lerombolják, majd megépítik a mai épületet. Az építéseket adományokból, a helyi közönség közreműködésével végezték. A templomot Szent Márton tiszteletére állították.

1824-ben Homályossi Ferenc építtette a torony rézsipkáját, ez már azóta többször föl lett újítva.

Az 1868-as földrengések következtében a templom súlyosan megsérült, így fel kellett újítani. A munkálatokat Koczka Nándor jászberényi építőmester végezte el, két éven belül. A templomot 1870-ben áldják meg, Szent Márton püspök tiszteletére. (Szent Márton a község védőszentje.)

A hívők áldozatkészsége mindig megmutatkozott. Például az 1938-as felújításkor is, mikor is a hívek adományai és munkája segítségével folytak a munkálatok (pl. padok átfestése, oltárok díszítése, szentképek átfestése, belső tisztogatási munkák).

A II. világháború alatt is sérüléseket szenvedett, amiket ki kellett javítani.

A mai templom barokk stílusú, hossza 36m, szélessége 16m. Befogadóképessége kb. 800 fő.

A főoltár képe Szent Márton tours-i püspököt ábrázolja, amint alamizsnát osztogat a szegényeknek. Ezt a képet Peski Antal festette 1892-ben.

A főoltárt Visits Mihály készítette 1865-ben. A baloldali mellékoltár a szent keresztet (Szentháromságot) ábrázolja; a jobboldali mellékoltáron a Szűzanya látható szüleivel, Szent Annával és Szent Joachimmal.

A szentély alatt kripta található.

A hívők a különböző adományok és végrendeletek mellett műemlékértékű szobrokat, kereszteket is hagytak a községre. Ilyen például az Erzsébet ligetben (parkban) található Szentháromság szobor, amit 1848-ban készíttettek.

Forrás:

• Rusvay Lajos: Jásztelek életrajza
• Sárközi János: Mihálytelek - Jásztelek története