A kormányhivatal adatai szerint Jász-Nagykun-Szolnok megye 78 települési önkormányzatából 71 helyen „mínusszal” alkották meg az idei költségvetést. Átlagosan 8-10 százalékos, a tavalyi mértéknél lényegesen magasabb hiánnyal kalkuláltak, és ez alapvetően meghatározza az egész idei évüket.

Négy községben — Tiszaderzsen, Jászteleken, Tiszabőn és Tiszaburán — már adósságrendezési eljárás indult az önkormányzat fizetésképtelensége miatt, és a gazdálkodást pénzügyi gondnok irányítja. Nyílt titok, hogy számos további önkormányzat is a szakadék szélén táncol, amelyeknél szintén megértek már az adósságrendezési eljárás feltételei, ám amelyek különféle indokokkal még halogatják a fizetésképtelenség bejelentését. Szakértők becslése szerint további nyolc-tíz önkormányzat ténylegesen már jelenleg is fizetésképtelennek tekinthető a felhalmozódott tartozások miatt.

— Mindez azért is különösen aktuális kérdés most, mert a tavalyi állami költségvetési hiánycél, a 3,8 százalék, önmagában tartható lett volna, de a hatalmas önkormányzati forráshiány miatt a tervezettnél magasabban teljesült a költségvetési hiánycél is — nyilatkozta lapunknak dr. Lengyel Györgyi, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetője. — Döbbenetes, hogy amíg a teljes magyar önkormányzati szektornak a saját összes bevételéhez viszonyított adósságállománya 2005-ben még huszonkét százalék volt, addig négy évvel később már harminckilenc.

Ennek persze ismerjük az okait. Az utóbbi négy évben körülbelül negyven százalékkal csökkent az önkormányzatok normatív állami támogatása, miközben viszont a feladatok mennyisége nőtt. Emellett önerőt kellett biztosítaniuk a településeknek az uniós pályázataikhoz, amit saját bevételből vagy csak hitelből tudtak teljesíteni...

— Burjánzott az óriási mértékű kötvénykibocsátás...
— Igen, jellemző, hogy 2005-ben még országosan csak bő négymilliárd forint értékű volt az önkormányzatok kötvényállománya, öt évvel később viszont már hatszáztíz milliárd. Sajnos ezeket a kötvényeket túlnyomó részt devizában bocsátották ki a települések, így az árfolyamromlás őket is ugyanúgy sújtja, akár a hitelfelvevő polgárokat.

Sajnos a jelenlegi jogszabályi háttér olyan, hogy az állam nem tudott gátat vetni a helyhatóságok mértéktelen eladósodásának. A kötvényeket általában három-négy évi türelmi idővel bocsátották ki a települések, és ez alatt csak kamatokat kellett fizetni. Ezek a moratóriumok jellemzően az idén járnak le, és a tőketörlesztés ideje csak most következik. Sajnos a kötvénykibocsátásból befolyó forrásokat jelentős részben olyan célokra fordították a települések, amelyekből a befektetés soha nem térül meg.

Pedig a kibocsátás hivatalos jogcíme minden esetben fejlesztés volt. Költöttek ebből működésre, pályázati önerő biztosítására, de különféle látványberuházásokra is, amik soha az életben nem hoznak bevételt... További probléma, hogy jogszabályi tiltás hiányában magas kockázatú pénzügyi műveleteket is végeztek a kötvénybevételekből, s néhány önkormányzat bizony jókorát bukott ezen. Kunszentmártonnak például hetvenhét millió forintja bánja, hogy bizományosra bízta százmillió forintja „forgatását”.

— Mennyire egyezik az országos folyamatokkal a megye önkormányzatainak gazdálkodása?

— Ugyanezek a folyamatok és veszélyek jellemzők a megyében is. Rendkívül magas a kötvényállomány, és jelentősen növeli az eladósodottságot, hogy az átmeneti működési hiányok áthidalását az önkormányzatok többsége rendkívül drága folyószámlahitelekkel oldja meg. Sajnos az önkormányzataink jelentős része érdemi nagyságú saját bevételek nélkül igyekszik talpon maradni, így teljes állami költségvetési függőségbe került. Főleg a tiszafüredi és a kunszentmártoni kistérségben vannak nagyon nehéz helyzetű önkormányzatok, de előfordulnak a megye más részein is.

— Mi történik ezekkel a hatalmas forráshiányokkal?
— Amennyiben egy önkormányzat hiánnyal tervezi a költségvetését, a jogszabály szerint köteles megjelölni a hiány ellentételezésének forrásait is. Bizonyos helyeken, takarékossági okokból, zárolták a pénzeszközeik meghatározott részét; legtöbb település az úgynevezett Önhiki-támogatást, vagyis az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatására létrehozott alapot jelölte meg forrásként. Jász-Nagykun-Szolnok megye hetvenkilenc önkormányzatából idén negyvenegy nyújtott be ilyen támogatási kérelmet — köztük a megye is. Ezen a listán nem a településnevek, hanem megpályázott, arányaiban nagyon magas támogatási összegek okozzák a legnagyobb meglepetést. Ezeket persze közel sem fogják megkapni a települések, hiszen országosan hatalmas a túligénylés. Számos helyen még további hitelfelvételeket is megjelöltek a források között, de ezekkel csak az adóssághalmaz növekszik tovább. Világosan látszik, hogy a jelenlegi struktúra már nem tartható fenn tovább, elengedhetetlenné vált az önkormányzati gazdálkodási rendszer reformja.

Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása  
Igénylő                        Igényelt összeg
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI
ÖNKORMÁNYZAT             659 572 000
TISZAFÖLDVÁR               235 106 000
TISZAFÜRED                   176 333 000
KUNSZENTMÁRTON         169 415 000
TISZABURA                    161 103 000
KENDERES                      124 585 000
KŐTELEK                        124 438 000
KUNHEGYES                    123 997 000
ABÁDSZALÓK                   76 482 000
ÖCSÖD                            72 390 000
TISZAKÜRT                      62 992 000
TISZASZŐLŐS                  59 733 000
TISZABŐ                          59 704 000
NAGYRÉV                         55 693 000
KISÚJSZÁLLÁS                  50 000 000
KÉTPÓ                              49 719 710
TISZATENYŐ                     49 000 000
TISZAÖRS                        44 697 000
TOMAJMONOSTORA           42 174 000
TISZAVÁRKONY                34 856 000
ZAGYVARÉKAS                 34 597 000
JÁNOSHIDA                      34 452 000
CIBAKHÁZA                      33 586 000
NAGYIVÁN                        33 339 000
JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY   32 000 000
TISZAJENÖ                       31 229 000
TISZASZENTIMRE              28 171 000
KENGYEL                          25 331 000
ÚJSZÁSZ                          23 144 000
RÁKÓCZIFALVA                 23 000 000
SZELEVÉNY                      23 000 000
PUSZTAMONOSTOR          22 777 000
TISZAIGAR                      22 422 000
SZÁSZBEREK                   22 271 000
TISZADERZS                   19 661 000
TISZAGYENDA                 14 459 000
TISZASAS                       12 612 000
JÁSZBOLDOGHÁZA          12 526 000
JÁSZLADÁNY                   12 207 000
ALATTYÁN                         7 449 000
JÁSZTELEK                        3 568 000
Összesen                2 848 153 403