Benedek Elek

Újságíró, országgyűlési képviselő, de mindenek előtt a meseírás nagy mestere.

1859-ben látta meg a napvilágot, Kisbacon. Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákként a „székely népmesék és dalok buzgó gyűjtőjével”, Sebesi Jóbbal indult néprajzi gyűjtőútra. Ezután a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. Öt évig országgyűlési képviselő (Szabadelvű Párti), majd csatlakozik a Nemzeti Párthoz. Képviselőként is leginkább az ifjúsági irodalommal, a népköltészettel, a népnyelvvel és a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Ezután az újságírásra fektette a hangsúlyt: a Magyarság, a Magyar világ, a Magyar Kritika, a Nemzeti Iskola és a Néptanítók Lapja szerkesztője. Emellett álnéven is publikált jó néhány lapban, így például a Fővárosi Lapokban, a Pesti Hírlapban, a Pesti Naplóban, a Nemzetben, a Nagyváradi Naplóban, a Szabadságban, a Magyar Lányokban, a Keleti Újságban, a Brassói Lapokban, és székely újságokban (például: Székely-Udvarhely, Székelyföld, Udvarhelyi Híradó). Írói álnevei játékok a betűkkel; névvariációi a legkülönfélébbek: B.E; b.e.; be; B-k E-k; B-k; B.; illetve őt jelölik a Székely huszár; Székely Huszár; Góbé; Kópé; Zeke; és –k. jegyek is. Idősebb korában az Elek apó és Elek nagyapó álnevet használta.

30 évesen részt vállal az első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap Az Én Újságom szerkesztésében, emellett pedig a Jó Pajtás munkatársa. Ifjúsági könyvsorozatot adott ki Kis Könyvtár címmel, későbbi folytatása pedig a B.E. kis könyvtára névvel jelent meg. 41 évesen tagja a Kisfaludy Társaságnak, emellett folyamatosan jelennek meg kiadott művei; az Ezüst Mesekönyv és az Arany Mesekönyv kiválósításán töri magát, míg a Grimm illetve az Ezeregyéjszaka meséit dolgozza át. Évtizedeken át a legkiválóbb magyar mesék kerülnek ki Benedek Elek kezei közül, miközben verseket, leányregényeket, színdarabokat, történelmi-, illetve irodalomtörténeti műveket ír.

62 évesen költözik haza, Kisbaconra; szülőföldjére, melyet a trianoni békeszerződés értelmében lecsatolnak hazánkról. Így került a szerző Romániába, ahol a Cimbora nevű lapot szerkeszti. Haláláig itt él és ír. Benedek Elek a magyar gyermekirodalom egyik legjelentősebb alakja, születésének 150. évfordulóján (2009.szeptember 30-án) egy ország emlékezett rá.

Benedek Elek művei közül néhány:

Gyöngyvirág Palkó

Többsincs királyfi

Az aranygyapjas kosok

A talléros kalap

A hétszépségű királykisasszony

A tizenkét varjú

Az ember a legerősebb

A só

Melyik ér többet?

Furulyás Palkó

Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack

Mi van a ládikóban?

Gyöngyike

Csali mese

A szerencsekrajcár

A szegény ember szőlője

Források: Wikipédia, Művelődés (közművelődési folyóirat- Kolozsvár), Benedek Elek hivatalos honlapja